Megvásárolható csendéletek, tájképek, városképek...

Doszkocs Zsuzsa mozgássérült festőművésznő tizenöt éve alkot, miközben lélegeztetőgépen él. Számtalan díjat nyert műveivel. A képeit változatos témában és technikával készíti. A versei az életéről szólnak.

"Amíg hullanak a könnyek, addig nem értük el a fájdalom tetőpontját, csak ha majd újra mosolygunk, akkor válik a fájdalom legyőzhetetlenné és végtelenné."
Renoir

Doszkocs Zsuzsa

Mélykúton születtem, 1959 január 10-én. Itt, gyerekként megtapasztalhattam az összetartozás és a szeretet légkörét. Az ott töltött idő tanított meg a kitartásra és a szorgalomra...

9 éves voltam, amikor Szentendrére, a festők városába költöztünk. A város híres a sokszínű nemzetiségéről, toleranciájáról, ami megkönnyítette számunkra is a beilleszkedést. Ekkor tudtuk meg azt, hogy lassan romló izomgyengeségem van. Érettségi után a városban találtam munkát, ahol a teljes járóképtelenségemig dolgoztam, közben tovább tanultam,számítógépprogramozónak.

Negyvenévesen kerültem Budapesten a János Kórház Légzésrehabilitációs Osztályára, ahol ma is élek. 1998 augusztus 19.-én kómába estem, mert a légzést segítő izmokat is megtámadta az izomgyengeség. Gégemetszést hajtottak végre rajtam, s azóta lélegeztetőgép ad levegőt...

Az életem három helyszínének sokat köszönhetek:
  - Mélykúton, gyermekként töltött 9 év adott annyi erőt,
  - Szentendrén, a művészetek városában, töltött 30 év adott annyi ihletet,
  - Budapesten, János kórház Légzésrehabilitációs Osztálya adott annyi lehetőséget, hogy rajz (pasztell, szénceruza) és festés (olaj, akril) töltik ki napjaimat.

Igyekszem minél több témában készíteni képeket: városképeket (főleg Szentendre és Mélykút), tájképeket, csendéleteket, ember-, állatábrázolásokat és illusztrációkat. A család gondoskodó, türelmes szeretetének köszönhetem, hogy szín- és a témavilág szempontjából, még betegen is vidám tudtam maradni. A sorsom visszaigazolta, hogy az életemnek ilyen betegen is volt értelme, sőt talán éppen ezért kezdtem el rajzolni és festeni...

Több, mint 10 éve, lélegeztetőgépen élek, de már 15 éve elkezdtem autodidakta módom, rajzolni és festeni, mikor az állapotom olyan rosszra fordult, hogy nem tudtam menni és a kezemet is csupán csuklóból tudtam mozgatni. Így fel kellett adnom az addigi szakmámat. A képek készítése az utóbbi 15 évben az életem célja és értelme lett. Az alkotás teszi teljessé és boldoggá az életem, és segít a mindennapi problémákon fölülemelkedni. Mivel a sorsom nehéz, szomorú és sötét, ezért igyekszem a képeimmel pont az ellenkezőjét demonstrálni. Így rám is visszahatnak az elkészült művek vidám színei és nyugodt derűje.

Sok közös és több, mint húsz önálló kiállítás van már mögöttem. Ami nemcsak sikereket hozott, hanem sok barátot is! A kiállítások és a képek sok embert hoztak közelebb hozzám, néhányan megszerettek, s ezért, ilyen betegen is úgy érzem, sikerül boldog, teljes és kiegyensúlyozott életet élni.

A kómába esésem után, mikor az életem kilátástalannak tűnt, akkor kezdtem el verseket is írni:


Istenem segíts engem, annyi gondon és bajon át.
Utam végén elérjem a megnyugtató Nirvánát!
S ahogy a kagyló a mocsokból gyönyörű gyöngyöt ád.
Én is adhassak magamból, egy tiszta fényű csodát!



Doszkocs Zsuzsa kortárs, naív, autodidakta, mozgássérült festőművész galériája, realizmus képeivel - festmények, rajzok, grafikák

gold.gif

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 13
Tegnapi: 9
Heti: 118
Havi: 279
Össz.: 40 020

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Életrajz
Megvásárolható csendéletek, tájképek, városképek... - © 2008 - 2017 - doszkocs.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »