Megvásárolható csendéletek, tájképek, városképek...

Doszkocs Zsuzsa mozgássérült festőművésznő tizenöt éve alkot, miközben lélegeztetőgépen él. Számtalan díjat nyert műveivel. A képeit változatos témában és technikával készíti. A versei az életéről szólnak.


Tavasz

Itt van végre, megjött közénk, a boldog kikelet.
A természettel minden ember együtt ünnepel.
Zsendül a fű, kibújik az első kis hóvirág.
Rügyezni kezdenek a gyümölcsfák és az orgonák.

A csermely cserfesen csobogva fut-szalad tova.
Hisz elolvadt a téli hó, nem áll az útjába.
Zúgva-zsongnak a bogarak föl-le a határban,
s gyűjtik a szorgos méhek a mézet a kaptárba.

A fecskék a hosszú útjuk után hazatérnek.
A gólyák a háztetején vígan kelepelnek.
A nap sugaraival meleget küld a földre.
Az azúrkék ég színét szivárvány veszi körbe.

De ha a májusi fagy rátámad a világra,
hirtelen a sok virág a szirmait bezárja.
Az állatok, s a bogarak dideregve fáznak.
Az élőlények mindenhol a jó időre várnak.

A természetnek rendje, hogy megújul az élet,
ezzel biztatást adhat az emberi reménynek.
Azt tanulhatjuk belőle, hogy újra kezdhetünk.
Legyen ez a megújulás a közös ünnepünk!


Budapest, 2002 ápr. 22.


Az élet csodái

A természet változatossága.
Tavaszi rét színes vadvirága.
Zöld erdőnek harmatos levele.
Öreg fának göcsörtös gyökere.

Az állatok minden mozdulata.
A tarka lepkék hamvas hímpora.
Madarak szárnyaló repülése.
A halak cikázó merülése.

Az emberek sokféle fajtája.
A jellemük eltérő mássága.
A bőrszínük összevegyülése.
Tehetségük kifejeződése.

Az élet ezernyi árnyalata,
a Teremtőt áldja, magasztalja.


Budapest, 2001 nov. 22.


Szentendre

Óh, Te gyönyörű, ódon kis város Szentendre.
A Dunakanyar láncának legszebb gyöngyszeme.
Boldoggá tesz, hogy ide köt minden érzelmem.
Büszkévé, hogy itt fejlődhetett az értelmem.

Színpompás falaid közt vidáman tanultam.
A nehéz leckét is sokszor fejből fújtam.
Nem csak a tudás kulcsát adtad a kezembe.
A szereteted mélyen bevésted szívembe.

A művészet csodálatát belém nevelted,
Mert több nemzet stílusát jól összekeverted.
Ez adja szépséged, s az önzetlen képesség,
Hogy nálad otthonra lelhet minden kisebbség.

A város jó hozzám is, nem hagynám el soha,
Mert Ő sem volt velem gonosz vagy mostoha.
Hisz befogadtak engem, szerettek is talán
Bármit hoz számomra, ezután a magány.

Azt nem felejtem el, hogy itt nevelkedtem,
Még ha a betegségem száműzött is innen.
Köszönöm hát Neked, hogy gondos voltál hozzám,
Hisz számomra Te vagy az eltűnt fiatalság.

Budapest, 2001 máj. 9.



Emlékezés

A sorsom oly messzire vitt, kedves kis falumtól.
Nem felejtem emlékeit, a boldog gyerekkort.
Sok búbánat ért azóta, nehezebb az élet.
De a szívem visszahúz hol csak jó dolgok értek.

Sátortetős házainkban derűs munka zajlott.
A szorgalom és a becsvágy sok hátat meghajtott.
Mégis este vacsoránál, ha víg beszéd zajlott.
A meghittség az embernek boldogságot adott.

Összetartó szeretetben laktak ott a népek.
A gyerek a családjában biztonságot érzett.
Elfelejteni nem tudom, hisz ma is ez táplál.
Felnőtt fejjel szülőföldem néked, küldöm hálám.

Budapest, 2001 jan. 7..


Doszkocs Zsuzsa kortárs, naív, autodidakta, mozgássérült festőművész galériája, realizmus képeivel - festmények, rajzok, grafikák

gold.gif

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 15
Tegnapi: 9
Heti: 120
Havi: 281
Össz.: 40 022

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: - Versek a természetről, helységekről
Megvásárolható csendéletek, tájképek, városképek... - © 2008 - 2017 - doszkocs.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »